Törekvés a régi egyházi kánonok összegyűjtésére, mint a középkori egyetemes kánonjog-gyűjtemények sajátossága (8-12. század)

Az egyházjog forrásainak rendszerezése, egymáshoz való viszonyuk vizsgálata, egészen a 20. századig hozzá tartozott a katolikus egyház hatályos jogának a megismeréséhez és magyarázatához. A jelen kötet annak az összehasonlító szövegkritikai és kodikológiai kutatásnak az eredményeit igyekszik összefoglaló módon bemutatni, melyet 1999-ben kezdett meg a szerző Luccai Anzelm kánongyűjteménye 12. századi kéziratának vizsgálatával. A 8-12. századi kánonjogi kollekciók és szövegtanúiknak az összehasonlító szövegkritikai elemzése, valamint a részletes kodikológiai és paleográfiai vizsgálat alátámasztja, hogy az egyes kánonjogi művek összeállítói ebben a korban alapvetően nem új joggyűjteményt akartak létrehozni, hanem az egyház jogszabályait és egyházfegyelmi koncepcióját törekedtek a lehető legteljesebb formában összefoglalni. (Szuromi Szabolcs Anzelm)