Szentségi jog Magyarországon a CIVID-19 világjárvány első hulláma idején

A szerző papi életét eddig a tudomány, az egyházi diplomácia és az egyházi közigazgatás szolgálata határozta meg leginkább, ezért érthető, ha olyan témát keresett és talált legújabb kötetéhez, ami e hármat összeköti valamiképp. Így eshetett a választása a COVID-19 járványra, annak is az állami és az egyházi életre gyakorolt hatásának vizsgálatára, különös tekintettel a szentségi jog alakulására, hiszen a járvány az egyházjognak főleg ezt a területét érintette.
Olyan aktuális és akut probléma egy világjárvány, amit nemcsak közegészségügyileg, de lelkipásztorilag is kellően kezelni kell. Mivel a járvány az egész társadalmat érinti, ezért szoros az együttműködés és az egymásra utaltság állam és egyház között. Ez a helyzet azt jelzi, hogy a két szuverén jogrendnek meg kell találnia a közös utat, a ma sokat emlegetett egészséges együttműködést (sana cooperatio) e sürgető és életbe vágó ügyben is. Ennek a közös útnak a keresése és megtalálása közelebbről a kánonjog egyik sajátos jellemzőjére, a rugalmasságára irányítja a figyelmet. Ám hogy mi alakítható és mi nem a kánonjogban, azt a természetes és a tételes isteni jog kellő ismerete határozza meg. A dolgozat témáját tekintve ez konkrétan azt a kérdést veti fel, hogy a szentségi jogban mit tartalmaz főleg a tételes isteni jog, mivel az változhatatlan, ám a többi okosan alakítható. A szerző világosan látja és láttatja a lényeget és a változásnak alávetettet.
A kedves Olvasó tehát nagyszerű kánonjogi elemzést és szintézist olvashat, melyben kiegészíti és megvilágítja egymást elmélet és gyakorlat, állami és egyházi jog, a járvá nyokra vonatkozó történelmi tapasztalat és a jelen aktuális és akut helyzete.