Bevezetés a nemzetközi jog tanulmányozásába

Az elmúlt években számos kiváló nemzetközi közjogi tankönyv jelent meg magyar nyelven az érdeklődő (és kevésbé érdeklődő, de a nemzetközi jogot mindenesetre teljesíteni szándékozó) joghallgatók számára. A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara 2006-ban azonban egy új, a bolognai képzési rendszerbe illeszkedő igazgatásszervező alapképzést indított, a Budapesti Corvinus Egyetem után az országban másodikként. Ebben az új alapképzésben, az eltérő képzési célok és sajátosságok miatt a jogászképzésben használt tankönyvek csak kis részben hasznosíthatóak. Nincs ez másként a nemzetközi közjog területén sem - ahol a debreceni jogi karon a jogászképzés két féléves „Nemzetközi közjog" tárgya helyett igazgatásszervező szakon egy egyeden féléves „Nemzetközi kapcsolatok" tárgy oktatására kerül sor. Így aztán sem a rendelkezésre álló időkeret, sem az igazgatásszervezős tantárgy előtanulmányi kötelezettségei, sem pedig a végzett igazgatásszervezők remélt jövőbeni foglalkozása nem indokolja a jogászképzésben kötelezőként megjelölt nemzetközi jogi tankönyvek igazgatásszervező képzésben történő használatát.
Részben az elmúlt időszak oktatási tapasztalatai alapján, részben a hallgatók biztatására készült el tehát ez a hiánypótlónak szánt könyv, melynek elsődleges célközönsége a Karon „Nemzetközi kapcsolatok" tárgyat hallgató igazgatásszervezős hallgatók köre, hiszen szerkezeti felépítése ezen tárgy tematikájához igazodik. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a könyv kizárólag az igazgatásszervezős hallgatóknak szólna. Reményeim szerint a tananyag megértését segítő ajánlott irodalomként a joghallgatók is haszonnal forgathatják egyes fejezeteit - hangsúlyozva persze, hogy a jogászképzés nemzetközi jogi előadásain más, ebben a könyvben nem érintett anyagrészek is bemutatásra kerülnek, illetőleg a közös anyagrészek esetében is elképzelhetőek hangsúlybeli eltérések. A könyv egyes fejezetei ugyancsak hasznosíthatóak más hazai felsőoktatási intézmények nemzetközi jogi ismereteket tanuló hallgatói számára éppúgy, mint a nemzetközi jog alapintézményei iránt érdeklődő „laikusok" számára, hiszen valamennyi célcsoport esetében a szándék azonos: az Olvasó képessé váljon arra, hogy a nyomtatott és elektronikus médiában megjelenő nemzetközi jogi relevanciájú hírek mögé lásson és tudja azokat értelmezni, megtisztítva adott esetben az aktuálpolitikai tartalomtól.