Akkor majd színről színre látunk

Fésűs Éva mindig írt valamit. Gyerekként folytatásos kalandregényeket, majd verseket is — kilenc éves volt, amikor első verse megjelent egy újságban. Levelezni is mindig szeretett. A széles körben ismert meseírói munkássága mellett egész életét végigkísérték a versei. Ezeket sok éven át csak magának írta, majd a 2000-es évek elején néhány megjelent folyóiratokban, és az utóbbi években nagyobb válogatások több könyvben is. Születésének 100. évfordulója alkalmából fia, Temesi Balázs szerkesztésében és csodálatos fotóival illusztrálva jelent meg ez a rendkívüli válogatás, amely bizonyítja, hogy Fésűs Éva nemcsak a meseirodalom, de a líra területén is rendkívül otthon érezte magát.