A kőszívű ember unokái

"Jelen munkám egy olyan, szürkének tetsző vagy inkább az utókor által annak ábrázolt jóléti korszak kurta negyedszázadáról elmélkedik, amely ráadásul egybe is olvad az azt követő másik, még kurtább negyedszázaddal, mely a milleniumtól Ausztria-Magyarország bukásáig terjed. Ennek az 1867-1896 között eltelt időnek nincsenek szenzációi, még kevésbé nemzeti drámái vagy tragédiái, így hát nincsenek döntést igénylő nagy pillanatai sem. Nincsenek? Hiszen itt van Bosznia-Hercegovina katonai megszállása, a tiszaeszlári vérvádper, a trónörökös erőszakos halála...
Könyvem azt vizsgálja: a kiegyezés pillanatában felnőtté vált nemzedék, a levert forradalomban részt vett, majd a szükségszerűséget elismerő és ezért a kiegyezés művét megalkotó atyák (ők a kőszívű ember fiai) - egy Andrássy, egy Eötvös, egy Deák, sőt egy Tisza Kálmán - fiai (vagyis a kőszívű ember unokái) mit tettek a kiegyezés művének érvényesítése terén? Milyen utat jártak, merrefelé vitték az ország szekerét? Meghatározták-e az ország sorsát és miképpen?
Mindent egybevetve: úgy tűnik, hogy a mi huszadik századi magyar sorsunk a múlt század utolsó évtizedében dőlt el. Fennmaradhatott volna Ausztria-Magyarország, ha egy Deák-Andrássy-Eötvös-szellemiségű szabadelvű kormányzat marad hatalmon? Ha egységes és ütőképes, létében nem vitatott hadsereg van? Elkerülhető lett volna az első világháború? A birodalomban utódállamokra bomlása, Magyarország megcsonkítása?"Nemeskürty István