Ervin Gábor első írásai

Ervin Gábor vértanú pap neve kevéssé ismert a magyar katolikusok körében, pedig csendes, ugyanakkor hősies helytállása egy vészterhes korban sokak számára lehet példakép.
1912-ben született, s hétéves korában családja katolizált az izraelita vallásból. Miután 1934. június 24-én pappá szentelték, később lelkipásztori megbízatásai mellett aktívan résztvett a zsidótörvényekben érintettek védelmében. Annak ellenére, hogy papként nem volt kötelezve a sárga csillag viselésére, a német megszállás után szolidaritásból fölvarrta azt a reverendájára. Életét kockáztatva üldözötteket rejtegetett a lakásán. 1944. december elején a nyilasok betörtek hozzájuk, és mindenkit elhurcoltak. Őt és édesanyját, Brust Ilonát a Kapás utcai nyilas székházban megkorbácsolták, majd mindkettőjüket kivégezték.

Jelen kötet Ervin Gábor korai írásait tartalmazza. Ezek annak az öt év teológiai és négy év szemináriumi időszaknak a gyümölcsei, melyek már megmutatták a bontakozó szellemóriás kezdő lépéseit. Műveit olvasva rácsodálkozhatunk a filozófia, a hittudomány és a lelki élet mesterére, aki rövid élete során a bölcsesség iránti szeretetével képes volt oly nagyot és maradandót alkotni, amelyet a vértanúság, az embertársaiért adott élet koronája ékesít.