Ének-zene 1-4.

A zene Istennek az az ajándéka, ami által élni tanulunk, ami alapvető és nélkülözhetetlen eszköze a teljes személyiség kialakulásának. A jó zene Istenre fogékonnyá tesz, gazdaggá teszi belső világunkat és nem engedi, hogy az emberi szív megkeményedjen. A hangkapcsolatokon, ritmusokon, harmóniákon keresztül megjelenő zenei történés olyan üzenetet hordoz, amely mélyen, közvetlenül, és elementáris erővel hat az emberre. Mállasztja belső tartását, vagy összeszedetté, rendezetté, érzékennyé nemesíti. Tartalma beépül az egyén lelki alkatába. Titokzatos ereje csírázó maghoz hasonlóan tovább él a lélek bensejében és üdvös hatást fejt ki. Ezért a napi éneklés, zenélés minden olyan iskolában fontos kell legyen, ahol a nevelés, a gyermek személyiségének alakulása fontos! A zeneművek többsége az Istennel találkozó ember belső élményeihez, vagy épp az Isten igéjéhez kapcsolódik. Remélem, hogy énektanáraink a napi gyakorlatban jól tudják használni a könyvben szereplő énekeket, zenéket. Kívánom, hogy minél több "zengő iskola" legyen jó eszköze és színtere a szíveket formáló Jó Pásztor működésének. (Ifj. Sapszon Ferenc)

Miután megismerkedünk a szakrális zene fogalmával és a népénekkel, sorra veszi a nemzeti ünnepeinket (október 6., október 23., március 15. stb.), és ezekhez kötődő énekeket ajánl, majd ugyanígy az egyházi év ünnepeihez, a jeles napokhoz (kiszézés, villőzés, balázsolás, lucázás), végül az egyéb énekes alkalmainkhoz is. Mindezt úgy teszi, hogy évről évre egyre nehezebb dalokat választ, míg végül a tanulók eljuthatnak a többszólamú éneklésig (taizéi énekek). Az óravázlatok azt szeretnék bemutatni, hogy egy-egy szakrális éneket (népéneket, taizéi éneket, szakrális népszokás dallamát) hogyan lehet beleépíteni egy hagyományos énekórába.