Budapesttől Párizsig (1936-1957)

Vető Miklós 1936-ban született Budapesten. Édesapja 1841-ben meghal, édesanyját 1944-ben deportálják, majd egy náci munkatáborban fejezi be életét. Nagybátyja és nagynénje fogadják örökbe, középiskolai tanulmányait Budapesten végzi. A 17 éves fiatalember, aki lelkesedik a költészetért és a történelemért, egy vallási élménynek hála, rátalál a katolikus hitre. A kommunizmus alatt jogot tanul a szegedi egyetemen, ahol 1956. október 10-én egyik alapítója lesz a MEFESZ-nek, az egyetemi hallgatók szövetségének, ami a kommunista Magyarország első független szervezete. Jugoszláviába menekülve kerüli el a letartóztatást és a börtönt. A menekülttáborokban töltött hosszú hónapok után 1957-ben kijut Franciaországba.
Vető Miklós filozófiai tanulmányokat végez a Sorbonne-on, majd az oxfordi egyetemen. Egyetemi karrierjét 1963-ban az USA-ban kezdi, majd 1975-ben Elefántcsontparton folytatja, ahol az abidjáni egyetem filozófiai tanszékét vezeti. Négy afrikai év után feleségével és három gyermekével visszatér Franciaországba. A rennes-i majd a poitiers-i egyetemek professzora, 2005-ben vonul nyugdíjba. Franciaországi oktató munkájával párhuzamosan magyarországi, amerikai, kanadai, brazil, chilei, romániai, libanoni, indiai, japán és tajvani egyetemeken tanít. 2020-ben hal meg.
Vető Miklós a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, valamint tagja a Messzinai Akadémiának és a Francis Katolikus Akadémiának. Az Ausztrál Katolikus Egyetem tiszteletbeli professzora, a PPKE és a szegedi egyetem díszdoktora, a Stephanus-díj posztumusz kitüntetettje. A német filozófia történetének kutatója, vallásfilozófus, metafizikus. Mintegy negyven könyv szerzője.