A bécsi döntésektől a Szovjetunió elleni hadba lépésig

Az 1920. június 4-én a versailles-i Nagy Trianon palotában aláírt békediktátum előírásai erősen korlátozták az ország szuverenitását, meghatározták a fegyverben tartható haderő létszámát és "milyenségét"– 35 ezer fő, toborzott legénység, behatárolt tiszti és altiszti létszám (1750, illetve 2335 fő) –, a fegyverzeti lehetőségeket, valamint jóvátételt írtak elő, az ország pénzügyi, gazdasági és politikai ellenőrzés alá került. Ennek következtében kérdésessé vált, vajon képes lesz-e Magyarország kitörni ebből az elszigeteltségből, talpon tud-e maradni, avagy visszalép a balkáni államok színvonalára, és egyre távolabb kerül attól az Európától, amelynek a XIX. század második felében az egyik leggyorsabban és leglátványosabban fejlődő országa volt.