Európa ma és holnap

A 14-18 éves fiatalok - akiknek ezt a könyvet írtuk - az újságokból, a tv-ből, a rádióból szinte naponta értesülnek Magyarország és az Európai Unió kapcsolatainak alakulásáról; tudják, hogy hazánk csatlakozni kíván az Európai Unióhoz. Az ország függetlenségének visszanyerését követően, 1989 óta a szabadon választott magyar országgyűlések valamennyi pártja támogatja az 1990-ben és a későbbiekben megalakult kormányok e célját. Demokratikus államban ilyen nagy horderejű döntés a társadalom többségének egyetértését igényli. Ezért a majdani csatlakozási szerződés ismeretében nálunk is népszavazásra kerül sor. A döntő szót a választópolgárok fogják kimondani. Bár mai ismereteink alapján erre legkorábban 2002 körül számíthatunk, itt az ideje, hogy minél többen megismerkedjenek a csatlakozás céljával, indokaival, következményeivel. Elöljáróban néhány fogalmat tisztázunk. Mi az integráció? Szó szerint részek egyesülését jelenti, s igen különböző összefüggésekben használatos. Csak két példa: egy termelő és egy kereskedelmi vállalkozás egyesülésekor „vertikális (függőleges) integrációit említenek, két község önkormányzatának összevonásakor „területi integráció"-t. Az államok együttműködését illetően is változatos a szóhasználat: integrációnak nevezhető az olyan szabadkereskedelmi megállapodás, amely a tagállamai közötti áruforgalomban megszünteti a vámokat és egyéb korlátozásokat.