Az én Bibliám / Vasárnapok 2. - Előadások

Az Egyház Krisztus szavának a hordozója a világban az évszázadakon át az Úr visszatéréséig. Ezért szentségeiben, hiteles tanításában, liturgiájában és a szentek életében életformáló erővel hirdeti a Szót, amelyet elsőkénet az apostolokra bíztak. Egyik legjelentősebb módja annak, ahogy az Egyház mint Krisztus Teste hirdeti Isten tevékeny szavát, a felszentelt szolgák prédikációja által történik, különösen a vasárnapi eucharisztikus ünneplés keretében. A prédikáció nem más, mint részesedés az apostoli tanúságtétel életet átformáló erejében, tanúságtétel arról a Szóról, amely a világot teremtette, a Szóról, amely megadatott a prófétáknak és Izrael tanítóinak, a Szóról, az Igéről, aki „testté lett és közöttünk élt. Láttuk dicsőségét, az Atya Egyszülöttének dicsőségét, akit kegyelem és igazság tölt be.” (Jn 1,14) (S.E. Mons. Michael W. Banach, apostoli nuncius) Isten nem magányosságra, hanem közösségre teremtette az embert, így lett az ember képmása az egy Istennek, aki a Szentháromságban él, az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek örök párbeszédében és szeretetében. Isten adott nekünk értelmet és nyelvet, gondolatokat és szavakat, hogy ezek által éljünk közösségben embertársainkkal és Istennel. Szomorúan tapasztaljuk, hogy az emberi szavak leértékelődnek a politika, a gazdaság vagy a divat szerint. Isten olyan tanítást adott nekünk, amely nem változik. Bennünk és velünk él az örök Szó, az Ige aki ugyanaz mindörökké.