A vegyes házasságokra vonatkozó kánonjogi szabályozás fejlődése napjainkig, különös tekintettel a biztosítékok megadására

A vegyes házasságok kérdésköre még ma is foglalkoztatja nemcsak a teológusokat vagy a kánonjogászokat, de érzékeny probléma a mai pluralista társadalmakban élő egyházak számára is. Egyre növekszik azon házasságkötések száma, amelyekben két megkeresztelt személy köt életre szóló szövetséget úgy, hogy az egyik fél katolikus, a másik pedig más keresztény felekezethez tartozó személy. A téma aktualitását az is adja, hogy ezen házasságokban szükséges a teológiai, morális, pasztorális, szociológiai és jogi reflexió, hiszen a házasfelek ma is megélik vallási kötelezettségeiket, ezért e házastársi kapcsolatokat illetően védeni kell a hitet, a vallásszabadságot, biztosítani kell a házasságkötés szabadságát, valamint szorgalmazni kell az ökumenikus törekvéseket. A két különböző keresztény közösséghez tartozó személyek vallásos meggyőződése az egész életre szóló közösségükben, fizikai, lelki, szellemi és pszichés egységben jut kifejezésre. A társadalmi változások pozitív és negatív hatásai pedig jelentősen befolyásolják a felek között megélt egységet. Gondoljunk csak a társadalmi osztályok átjárhatóságára vagy a nevelési modellek, valamint az iskolarendszerek liberalizációjára, a nők emancipációjára, az emberi személy méltóságának hangsúlyozására vagy az iparosodott társadalmak sajátos migrációs jelenségére! Ezek a jelenségek nagyban befolyásolják nemcsak a párválasztást, de a felek együttélésének minőségét is. Az egyházi törvényhozó célja a vegyes házasságok tekintetében végső soron nem más, mint az, hogy választ adjon az előbb felsorolt kihívásokra, és segítse a krisztushívőket abban, hogy a társadalomban és személyes életükben helyesen meg tudják élni a Krisztusba vetett hitüket, valamint szentségi házasságuk révén mind alkalmasabbá váljanak a Krisztussal való egységük megélésére. Ezért vállalkoztam arra, hogy a vegyes házasságok sajátosságait történelmi, teológiai, kánonjogi és pasztorális keretben vizsgáljam, mely kutatás segítheti az olvasót abban, hogy egyre inkább megértse a vegyes házasságra vonatkozó krisztusi szándékot: a lelkek üdvösségét (vö. 1752. kán.).