A lelki barátságról

Rieveaulx-i Szent Elréd (1110–1167) a korai ciszterci lelkiség kimagasló alakjai közé tartozik. Legtöbben a barátságról írt – mára már alapműnek számító – írása alapján ismerik. Kétségkívül meghatározó szerepet játszott abban, hogy az újonnan alapított rend szárnyalásnak indult Angliában.
Elréd rendkívül karizmatikus prédikációi hatalmas tömegeket vonzottak, mestere volt a lelki vezetésnek. Életútjának és lelkiségének középpontjában pedig a barátság állt. A barátságot a legnagyobb becsben tartotta, „az emberi lélek legnagyobb vigasztalásának” és „a mennyei boldogság előízének” nevezte. A lelki barátságról című dialógusa nagy életbölcsességgel tekinti át a baráti kapcsolat valóságát. A barátságra irányuló keresztény reflexió történetében mérföldkőnek számító írást számtalan nyelvre lefordították, és ma is érdemes kézbe venni.