Vérebek, barbárok, szamaritánusok

Milyen volt az oszmánok megítélése a 16-17. századi Európában? Milyen kulturális és egyéb kölcsönhatásoknak köszönhető az oszmánkép különféle fajtáinak elterjedése? milyen pozitív toposzok léteztek róluk ugyanebben az időben és milyen tényezők vezethettek ezek kialakulásához? Jelen kötet ezen és hasonló kérdésekre keresi a választ a keresztény és iszlám világ összeütközésének e korszakából. A kora újkori oszmánkép negatív aspektusait taglaló kutatás napjainkban már mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban jelentős mennyiségű, jól kidolgozott szakirodalommal rendelkezik. Habár a 16-17. században a negatív kép egyértelműen domináns volt a kontinens legnagyobb részén, az oszmánkép sosem vált teljesen homogénné, és még így sem lehetetlen találni pozitívabb hangvételű megítélést. Az ismertebb toposzok bemutatása mellett jelen könyv eddig még feltáratlan képi hasonlatokat is igyekszik felvonultatni és elemezni, tovább árnyalva ismereteinket a témáról.