A jelen kiadvány tárgya a Jeruzsálemi Latin Patriarkátus 1847-es
újjászervezése
175. évfordulójáról történő megemlékezés. Ennek
kapcsán bemutatja a szentföldi katolikusok életében meghatározó
fontosságú esemény történelmi előzményeit, megvalósulásának
körülményeit és következményeit, mindezt a szentföldi keresztény
közösségi lét összefüggéseibe ágyazva, ami hozzásegítheti az olvasót
a mai, kihívásokkal terhelt helyzet jobb megértéséhez is.
A szentföldi kereszténység történetében való elmélyülésnek
nagy szerepe lehet korunk kereszténynek született embere identitáskeresésében,
ugyanakkor megerősítésében is, hisz kultúránk nem
értelmezhető annak szentföldi gyökerei és kapcsolódása nélkül.
A közösségi lét a Szentföldön és szélesebb térségében soha nem
volt kihívásoktól
mentes a keresztények számára. Az intézményesült
tanításon túl ezért ma nehéz kimutatni a helyi egyházak közvetlen
kapcsolódását az ókori, elsősorban zsidó, részben görög és
egyéb gyökerű őskereszténységhez. A mai szentföldi kereszténységbe
ágyazottan a sajátos történelmi körülmények eredménye a
keresztes lovagok korához kötődő, majd pedig a ferencesek által
fenntartott itteni latin kereszténység is.
A ferences Kusztódia és az 1847-ben újjászervezett Jeruzsálemi
Latin Patriarkátus között a történelmi jogok és az aktuális kompetenciaviták
miatt kezdetben feszült volt az intézményi kapcsolat.
Hosszú és viszontagságos út vezetett el az Egyházon belüli
mai konstruktív
együttműködéshez, az ezen túlmutató keresztény
ökumenéhez
és a felekezetközi párbeszédhez.
A jeruzsálemi latin patriarkátus A jelen kiadvány tárgya a Jeruzsálemi Latin Patriarkátus 1847-es
újjászervezése
175. évfordulójáról történő megemlékezés. Ennek
kapcsán bemutatja a szentföldi katolikusok életében meghatározó
fontosságú esemény történelmi előzményeit, megvalósulásának
körülményeit és következményeit, mindezt a szentföldi keresztény
közösségi lét összefüggéseibe ágyazva, ami hozzásegítheti az olvasót
a mai, kihívásokkal terhelt helyzet jobb megértéséhez is.
A szentföldi kereszténység történetében való elmélyülésnek
nagy szerepe lehet korunk kereszténynek született embere identitáskeresésében,
ugyanakkor megerősítésében is, hisz kultúránk nem
értelmezhető annak szentföldi gyökerei és kapcsolódása nélkül.
A közösségi lét a Szentföldön és szélesebb térségében soha nem
volt kihívásoktól
mentes a keresztények számára. Az intézményesült
tanításon túl ezért ma nehéz kimutatni a helyi egyházak közvetlen
kapcsolódását az ókori, elsősorban zsidó, részben görög és
egyéb gyökerű őskereszténységhez. A mai szentföldi kereszténységbe
ágyazottan a sajátos történelmi körülmények eredménye a
keresztes lovagok korához kötődő, majd pedig a ferencesek által
fenntartott itteni latin kereszténység is.
A ferences Kusztódia és az 1847-ben újjászervezett Jeruzsálemi
Latin Patriarkátus között a történelmi jogok és az aktuális kompetenciaviták
miatt kezdetben feszült volt az intézményi kapcsolat.
Hosszú és viszontagságos út vezetett el az Egyházon belüli
mai konstruktív
együttműködéshez, az ezen túlmutató keresztény
ökumenéhez
és a felekezetközi párbeszédhez. 17021 1710 HUF Szent István Társulat | ![]() |