Gárdonyi Géza 1908-ban megjelent Isten rabjai című regénye
számtalan kiadásban látott napvilágot a keletkezése óta. Vajon
mi lehet a titka annak, hogy bár a tartalma kifejezetten szakrális,
mégis, az elmúlt egy- és negyedszáz esztendőben hívő és nem
hívő olvasók könyvespolcain szinte mindenütt az első sorban kapott
helyet? Gárdonyi maga adja meg a kérdésre a választ, naplójegyzeteiben:
„Az Isten rabjai nekem a legszebb regényem.”
Az író abban az időben nehéz családi megpróbáltatásokon
ment át, ezért egri magányában, miként egy szerzetes, a fák
lombjai között rovogatta sorait a parasztgyerek Jancsi fráterről,
aki pénz és egyéb szenvedélyek helyett Isten rabságát választotta,
és angyali érzelmekkel átfűtve, misztikus rajongással
követte nyomon Margit, a szent királylány mindennapjait. Bár
a regény cselekménye a kertészfiú látásmódján át bontakozik ki
előttünk, érezzük, hogy nem ő a főszereplő. Gárdonyi tudatosan
szőtte így a történet fonalát: „Hogy munkám főalakjául Jancsi
frátert tettem, annak magyarázatát fölöslegesnek vélem. Munkácsy
Krisztus Pilátus-képénél is előbbre van téve egy jelentéktelen
római katona, mégis Krisztus marad a főalak.”
Aki érti, mit jelent Isten rabjának lenni, tudja, hogy ma
szintén ez az egyetlen lehetséges szabadság, még ha korunkban
nem is kell ezért kolostorba vonulnunk. Ez az oka annak, hogy
a regény annyi finomsággal megírt gondolatai kereken száz évvel
Gárdonyi halála után is azt üzenik az olvasónak: megéri ez
a rabság. A szeretet rabsága.
Isten rabjai Gárdonyi Géza 1908-ban megjelent Isten rabjai című regénye
számtalan kiadásban látott napvilágot a keletkezése óta. Vajon
mi lehet a titka annak, hogy bár a tartalma kifejezetten szakrális,
mégis, az elmúlt egy- és negyedszáz esztendőben hívő és nem
hívő olvasók könyvespolcain szinte mindenütt az első sorban kapott
helyet? Gárdonyi maga adja meg a kérdésre a választ, naplójegyzeteiben:
„Az Isten rabjai nekem a legszebb regényem.”
Az író abban az időben nehéz családi megpróbáltatásokon
ment át, ezért egri magányában, miként egy szerzetes, a fák
lombjai között rovogatta sorait a parasztgyerek Jancsi fráterről,
aki pénz és egyéb szenvedélyek helyett Isten rabságát választotta,
és angyali érzelmekkel átfűtve, misztikus rajongással
követte nyomon Margit, a szent királylány mindennapjait. Bár
a regény cselekménye a kertészfiú látásmódján át bontakozik ki
előttünk, érezzük, hogy nem ő a főszereplő. Gárdonyi tudatosan
szőtte így a történet fonalát: „Hogy munkám főalakjául Jancsi
frátert tettem, annak magyarázatát fölöslegesnek vélem. Munkácsy
Krisztus Pilátus-képénél is előbbre van téve egy jelentéktelen
római katona, mégis Krisztus marad a főalak.”
Aki érti, mit jelent Isten rabjának lenni, tudja, hogy ma
szintén ez az egyetlen lehetséges szabadság, még ha korunkban
nem is kell ezért kolostorba vonulnunk. Ez az oka annak, hogy
a regény annyi finomsággal megírt gondolatai kereken száz évvel
Gárdonyi halála után is azt üzenik az olvasónak: megéri ez
a rabság. A szeretet rabsága. 16572 3420 HUF Szent István Társulat | ![]() |