Szerény címe ellenére Turay Alfréd könyve nem portrévázlatokat tartalmaz a filozófiatörténet tárgyköréből, hanem szabályos - bár nagyvonalú, csak a legfontosabb filozófusokra koncentráló - teljes filozófiatörténetet nyújt. Különösen igaz ez az antikvitás vonatkozásában, ahol nemcsak a legnagyobbak, Platón és Arisztotelész kapnak kisebb fejezetnyi, önálló bemutatást, de dióhéjban az egész görög filozófia története elolvasható. A későbbiekben pusztán a legnagyobbak szerepelnek: Szent Ágoston, Szent Tamás, Descartes, Leibniz, Hume, Kant, Hegel, Heidegger. A válogatás persze koncepciót takar. Turay modern tomizmusa szemszögéből szorul csak ki a kötetből Hobbes, Spinoza, Locke, valamint a legújabbak közül legalábbis Wittgenstein, és kap, filozófiatörténetben szokatlanul - hisz nem filozófus, hanem teológus volt - önálló fejezetet Karl Rahner. A szerző azonban nem titkolja a filozófiatörténete mögött álló határozott filozófiát, hisz az nemcsak a szereplők megválasztásában, de a bölcselők jellemzésében is jól felismerhető. Turay a modern tomizmusnak ún. transzcendentális válfaját képviseli, vagyis egy olyan modellt követ, amely - ellentétben a régebbi tomizmussal - nemcsak elismeri Kant "kopernikuszi fordulatát", de egyenesen Kanttal "javítja ki" Szent Tamás gondolatrendszerét. E transzcendentális irányultság következtében szorultak ki a nagy empiristák is a kötetből, ezért válik a mű felépítésében a modern filozófia legnagyobbjává Heidegger (persze az őt teológiailag átértelmező Rahnerrel együtt). ; A filozófusok jellemzésénél Turay azt az utat követi, hogy nagyobb diszciplínánként mutatja be hősei bölcseletét (ismeretelmélet, ontológia, antropológia, ha van ilyen, akkor isten-tan stb.). Nem túl korszerű módszer ez, de a tanulónak hasznos: nem egy összképből kell magának rekonstruálnia a főbb téziseket, hisz azokat külön-külön csoportosítva, készen megkapja. Igaz, közben a filozófiai problémák feldolgozásának módja is, egy-egy filozófus önálló szellemi arcképe is csorbát szenved. A kötet valószínűleg a katolikus teológiai főiskolák filozófiatörténeti jegyzete - de mindenki számára alkalmatos segédeszköz bevezetésként a filozófia tanulmányozásához, ha a tanuló tisztában van azzal, nem általános propedeutikát kap, hanem veretesen katolikus, újtomista összegzést.
Filozófiatörténeti vázlatok Szerény címe ellenére Turay Alfréd könyve nem portrévázlatokat tartalmaz a filozófiatörténet tárgyköréből, hanem szabályos - bár nagyvonalú, csak a legfontosabb filozófusokra koncentráló - teljes filozófiatörténetet nyújt. Különösen igaz ez az antikvitás vonatkozásában, ahol nemcsak a legnagyobbak, Platón és Arisztotelész kapnak kisebb fejezetnyi, önálló bemutatást, de dióhéjban az egész görög filozófia története elolvasható. A későbbiekben pusztán a legnagyobbak szerepelnek: Szent Ágoston, Szent Tamás, Descartes, Leibniz, Hume, Kant, Hegel, Heidegger. A válogatás persze koncepciót takar. Turay modern tomizmusa szemszögéből szorul csak ki a kötetből Hobbes, Spinoza, Locke, valamint a legújabbak közül legalábbis Wittgenstein, és kap, filozófiatörténetben szokatlanul - hisz nem filozófus, hanem teológus volt - önálló fejezetet Karl Rahner. A szerző azonban nem titkolja a filozófiatörténete mögött álló határozott filozófiát, hisz az nemcsak a szereplők megválasztásában, de a bölcselők jellemzésében is jól felismerhető. Turay a modern tomizmusnak ún. transzcendentális válfaját képviseli, vagyis egy olyan modellt követ, amely - ellentétben a régebbi tomizmussal - nemcsak elismeri Kant "kopernikuszi fordulatát", de egyenesen Kanttal "javítja ki" Szent Tamás gondolatrendszerét. E transzcendentális irányultság következtében szorultak ki a nagy empiristák is a kötetből, ezért válik a mű felépítésében a modern filozófia legnagyobbjává Heidegger (persze az őt teológiailag átértelmező Rahnerrel együtt). ; A filozófusok jellemzésénél Turay azt az utat követi, hogy nagyobb diszciplínánként mutatja be hősei bölcseletét (ismeretelmélet, ontológia, antropológia, ha van ilyen, akkor isten-tan stb.). Nem túl korszerű módszer ez, de a tanulónak hasznos: nem egy összképből kell magának rekonstruálnia a főbb téziseket, hisz azokat külön-külön csoportosítva, készen megkapja. Igaz, közben a filozófiai problémák feldolgozásának módja is, egy-egy filozófus önálló szellemi arcképe is csorbát szenved. A kötet valószínűleg a katolikus teológiai főiskolák filozófiatörténeti jegyzete - de mindenki számára alkalmatos segédeszköz bevezetésként a filozófia tanulmányozásához, ha a tanuló tisztában van azzal, nem általános propedeutikát kap, hanem veretesen katolikus, újtomista összegzést. 07286 1100 HUF Szent István Társulat | ![]() |