Katona Vilmos könyvének legszembeötlőbb erénye az, hogy párbeszédet kezdeményez
tudományterületek között, és olyan gondolatokat vet föl, amelyek e párbeszédnek
nyersanyagot és ösztönzést adnak. A Szerző úgy képes a liturgia gazdagabb korszakai
felé fordulni a funkcionalitás jobb megértése érdekében, hogy közben túllép a merő
nosztalgián, és hamisítatlanul kortárs terekben és építészi elgondolásokban fedezi föl a
történelmi előképek funkcionális megfelelőjét. Másik erénye, hogy különös fogékonysággal
bír azon kultúrtörténeti folyamatok iránt, amelyek főleg a XX. században megalapozták
a templomépítés később kánonná merevedő mintázatait. Harmadik erénye,
hogy azt a megfigyelői alapállást, amelyet a templomépítész szempontjából kívánatosnak
tart, maga is gyakorolja. A Szerző nemcsak a liturgikus cselekmény, hanem a
pályatársak alkotásai és ars poeticája szintjén is megfigyel, beleérez, előítéletek nélkül
igyekszik megérteni a különböző megnyilvánulási módok mögött a fölismeréseket és a
hiteles, eredeti alkotói magatartásokat.
DR. KATONA VILMOS építész, egyetemi docens, szakíró, a
liturgikus építészet kutatója. 2008-ban szerzett diplomát a
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki
Karán, majd doktori értekezését ugyanott védte meg
2014-ben. A Magyar Tudományos Akadémia köztestületi és a
Magyar Építőművészek Szövetségének rendes tagja, számos
hazai és külföldi tudományos konferencia előadója, építészeti
és képzőművészeti kiállítások résztvevője, illetve kurátora.
A Symmetry: Culture and Science szerkesztője, valamint a Metszet építészeti folyóirat
volt főszerkesztője, jelenleg szakmai tanácsadója. Részt vesz az aberdeeni Robert Gordon
Egyetem tudományközi kutatócsoportjának (Urbanism at Borders Global Research
Group) megalapításában, 2020-ban az építészetelméleti kutatások és oktatás támogatására
létrehozza az Architectura et Scientia Alapítványt. A Magyar Művészeti Akadémia
ösztöndíjasa, több száz, szakirodalomban jegyzett és közéleti publikációja ismert.
"Az Úr bevonul szentélyébe" Katona Vilmos könyvének legszembeötlőbb erénye az, hogy párbeszédet kezdeményez
tudományterületek között, és olyan gondolatokat vet föl, amelyek e párbeszédnek
nyersanyagot és ösztönzést adnak. A Szerző úgy képes a liturgia gazdagabb korszakai
felé fordulni a funkcionalitás jobb megértése érdekében, hogy közben túllép a merő
nosztalgián, és hamisítatlanul kortárs terekben és építészi elgondolásokban fedezi föl a
történelmi előképek funkcionális megfelelőjét. Másik erénye, hogy különös fogékonysággal
bír azon kultúrtörténeti folyamatok iránt, amelyek főleg a XX. században megalapozták
a templomépítés később kánonná merevedő mintázatait. Harmadik erénye,
hogy azt a megfigyelői alapállást, amelyet a templomépítész szempontjából kívánatosnak
tart, maga is gyakorolja. A Szerző nemcsak a liturgikus cselekmény, hanem a
pályatársak alkotásai és ars poeticája szintjén is megfigyel, beleérez, előítéletek nélkül
igyekszik megérteni a különböző megnyilvánulási módok mögött a fölismeréseket és a
hiteles, eredeti alkotói magatartásokat.
DR. KATONA VILMOS építész, egyetemi docens, szakíró, a
liturgikus építészet kutatója. 2008-ban szerzett diplomát a
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki
Karán, majd doktori értekezését ugyanott védte meg
2014-ben. A Magyar Tudományos Akadémia köztestületi és a
Magyar Építőművészek Szövetségének rendes tagja, számos
hazai és külföldi tudományos konferencia előadója, építészeti
és képzőművészeti kiállítások résztvevője, illetve kurátora.
A Symmetry: Culture and Science szerkesztője, valamint a Metszet építészeti folyóirat
volt főszerkesztője, jelenleg szakmai tanácsadója. Részt vesz az aberdeeni Robert Gordon
Egyetem tudományközi kutatócsoportjának (Urbanism at Borders Global Research
Group) megalapításában, 2020-ban az építészetelméleti kutatások és oktatás támogatására
létrehozza az Architectura et Scientia Alapítványt. A Magyar Művészeti Akadémia
ösztöndíjasa, több száz, szakirodalomban jegyzett és közéleti publikációja ismert. 15061 3240 HUF Szent István Társulat | ![]() |