„A hívek közössége úgy tekint Máriára, az
»eucharisztikus asszonyra«, mint önmaga
legszebb ikonjára, és szemléli benne az eucharisztikus
élet páratlan mintáját” – olvassuk a
2020-as Budapesti Nemzetközi Eucharisztikus
Kongresszus alapdokumentumában. Első
pillantásra talán úgy tűnhet, hogy az Eucharisztia
és a Szűzanya témája nem áll túl közel
egymáshoz. Ha azonban Krisztusra tekintünk,
aki mint feltámadt Üdvözítő, valóságos
Teste és Vére által jelen van az Oltáriszentségben,
hamar rádöbbenünk: akit e szentségben
magunkhoz veszünk, az nem más, mint az
Istenszülő méhének gyümölcse!
A Szűzanya kétségtelenül közelebb visz
bennünket Fiához. De remélhetjük-e mi, a
XXI. század magyar katolikus hívei ezeréves
Mária-tiszteletünk valóságos megújulását
attól, hogy az Eucharisztia által Krisztushoz
szorosabban kapcsolódunk? Kovács Zoltán
mariológus legújabb könyvében erre is választ
keres.
A Magyarok Nagyasszonya mint „Eucharisztikus asszony” „A hívek közössége úgy tekint Máriára, az
»eucharisztikus asszonyra«, mint önmaga
legszebb ikonjára, és szemléli benne az eucharisztikus
élet páratlan mintáját” – olvassuk a
2020-as Budapesti Nemzetközi Eucharisztikus
Kongresszus alapdokumentumában. Első
pillantásra talán úgy tűnhet, hogy az Eucharisztia
és a Szűzanya témája nem áll túl közel
egymáshoz. Ha azonban Krisztusra tekintünk,
aki mint feltámadt Üdvözítő, valóságos
Teste és Vére által jelen van az Oltáriszentségben,
hamar rádöbbenünk: akit e szentségben
magunkhoz veszünk, az nem más, mint az
Istenszülő méhének gyümölcse!
A Szűzanya kétségtelenül közelebb visz
bennünket Fiához. De remélhetjük-e mi, a
XXI. század magyar katolikus hívei ezeréves
Mária-tiszteletünk valóságos megújulását
attól, hogy az Eucharisztia által Krisztushoz
szorosabban kapcsolódunk? Kovács Zoltán
mariológus legújabb könyvében erre is választ
keres. 14644 1440 HUF Szent István Társulat | ![]() |