Jelen kötet Friedrich Wilhelm Joseph
Schelling (1775–1854) első berlini
kollégiumának az anyagát tartalmazza,
melyet a filozófus 1841–1842-ben
tartott. Az előadássorozat jelentőségét
illetően joggal állapítja meg
egy neves monográfus, hogy az idős
Schelling berlini fellépése az utolsó
alkalom volt, amikor az egyetemi filozófia
világformáló eseménynek számított.A jelentős hatású szöveg a korszak filozófiájának
alapdokumentuma, s egyúttal
a német idealizmus alkotó továbbvitele
és lezárása. Bár Schelling
a kollégium anyagát nem kívánta
közreadni, egyik ellenfele, Paulus lelkész
mégis közzétett egy hallgatói jegyzetet
1843-ban. Ennek modern kiadása
Manfred Frank munkája, amely
a jelen kötetnek is alapjául szolgál,
s amely megbízható forrásnak tekinthető
a filozófus nagyívű koncepciójára
nézve.Schelling a keresztény filozófia képviselőjeként
túllép az a priori észtudományként
felfogott negatív filozófián,
megalapozza az előre-el-nemgondolható
létből kiinduló, pozitív
filozófiát, és páratlan spekulatív erővel ragadja meg a mitológia és a kereszténység
történetét és lényegi tartalmait.
Hegeltől eltérően a kinyilatkoztatást
nem a szellem logikailag
szükségszerű, immanens önmozgásaként
értelmezi, hanem a faktumként
felfogott kereszténységgel azonosítja,
melynek tartalma maga Krisztus.
Bár a lelkesedést rövidesen széles körű
meg nem értés váltotta fel Berlinben,
és az idős Schelling hamarosan felhagyott
az előadásokkal, gondolatai
máig hatóan inspirációt jelenthetnek
mindazok számára, akik a kereszténység
szellemi tartalmát az idealista
filozófia perspektívájából kívánják
megközelíteni és felfogni.
A kinyilatkoztatás filozófiája Jelen kötet Friedrich Wilhelm Joseph
Schelling (1775–1854) első berlini
kollégiumának az anyagát tartalmazza,
melyet a filozófus 1841–1842-ben
tartott. Az előadássorozat jelentőségét
illetően joggal állapítja meg
egy neves monográfus, hogy az idős
Schelling berlini fellépése az utolsó
alkalom volt, amikor az egyetemi filozófia
világformáló eseménynek számított.A jelentős hatású szöveg a korszak filozófiájának
alapdokumentuma, s egyúttal
a német idealizmus alkotó továbbvitele
és lezárása. Bár Schelling
a kollégium anyagát nem kívánta
közreadni, egyik ellenfele, Paulus lelkész
mégis közzétett egy hallgatói jegyzetet
1843-ban. Ennek modern kiadása
Manfred Frank munkája, amely
a jelen kötetnek is alapjául szolgál,
s amely megbízható forrásnak tekinthető
a filozófus nagyívű koncepciójára
nézve.Schelling a keresztény filozófia képviselőjeként
túllép az a priori észtudományként
felfogott negatív filozófián,
megalapozza az előre-el-nemgondolható
létből kiinduló, pozitív
filozófiát, és páratlan spekulatív erővel ragadja meg a mitológia és a kereszténység
történetét és lényegi tartalmait.
Hegeltől eltérően a kinyilatkoztatást
nem a szellem logikailag
szükségszerű, immanens önmozgásaként
értelmezi, hanem a faktumként
felfogott kereszténységgel azonosítja,
melynek tartalma maga Krisztus.
Bár a lelkesedést rövidesen széles körű
meg nem értés váltotta fel Berlinben,
és az idős Schelling hamarosan felhagyott
az előadásokkal, gondolatai
máig hatóan inspirációt jelenthetnek
mindazok számára, akik a kereszténység
szellemi tartalmát az idealista
filozófia perspektívájából kívánják
megközelíteni és felfogni. 14643 3150 HUF Szent István Társulat | ![]() |