1958-ban jelent meg először a ferences atya jeruzsálemi élményeit leíró kötet, amely most új kiadásban – azt meghagyva réginek, veretesnek, mégis a mai olvasóhoz közelebb hozva – jelent meg. Útikönyvében éppen úgy megelevenedik a táj, melyet beutazott, mint a föld népe, mely közé eljutott. Munkájának jóleső frissességet biztosít, hogy tapasztalatait, benyomásait azonnal feljegyezte, s útjáról egészen a Szentföld eléréséig napló formájában számol be. A Szentföld leírása során azonban megváltozik előadásmódja, mondanivalóit már tárgy szerint csoportosítja, függetlenül attól, hogy mikor járt a leírt helyen. Az előtérben a tárgy, a szent hely áll, amiről ír, saját személye pedig háttérbe szorul. Ajánljuk minden, a Szentföld iránt érdeklődő olvasónak.
Kiss István (1733–1798) ferences szerzetes
pap harminchárom éves korában,
1766-ban jelentkezett, hogy a Szentföldön
szolgáljon. 1768 júniusában tért
vissza onnan. Feljegyzései alapján először
latin nyelven írta meg naplóját,
1792–95 között pedig magyarul szerkesztette
meg útibeszámolóját. A magyar
változat terjedelme mintegy négyszerese
a latinnak, színes, eleven, lelki
és erkölcsi tanulságokkal kibővített írás.
Mindkét kéziratot a Magyar Ferences
Könyvtár és Levéltár őrzi.
Először Pásztor Lajos, a Vatikán akkori
levéltárosa jelentette meg a művet
hatvan évvel ezelőtt. A jelen kiadás
ezért egyúttal illő főhajtás e kiváló tudós
emléke előtt is.A világ sokat változott Kiss István kora
óta: földrajzi és történelmi ismereteit
talán ma megmosolyogjuk, a Katolikus
Egyház is meghaladott bizonyos véleményeket
és szembenállásokat.
Változott a magyar nyelv, de a régi
állapotában is ragyog a fénye, gyönyörködhetünk
ízében, csodálhatjuk erejét.
Ami nem változott, jobban mondva
változatlanul érvényben maradt, az a
Kiss Istvánt vezérlő értékek: a tisztesség,
hűség és becsület méltatása, mély
hazafiság, közösségének – rendjének és
egyházának – szeretete, az európai kultúra
iránti ragaszkodás, a tudás és mesterség
megbecsülése, a természeti és
művészi szépség előtti hódolat, őszinte
és átélt hit, áldozatvállalás és szolgálatkészség.
Kiss István műve ezért ma is okulásunkra,
gyarapodásunkra szolgál.
Jeruzsálemi utazás 1958-ban jelent meg először a ferences atya jeruzsálemi élményeit leíró kötet, amely most új kiadásban – azt meghagyva réginek, veretesnek, mégis a mai olvasóhoz közelebb hozva – jelent meg. Útikönyvében éppen úgy megelevenedik a táj, melyet beutazott, mint a föld népe, mely közé eljutott. Munkájának jóleső frissességet biztosít, hogy tapasztalatait, benyomásait azonnal feljegyezte, s útjáról egészen a Szentföld eléréséig napló formájában számol be. A Szentföld leírása során azonban megváltozik előadásmódja, mondanivalóit már tárgy szerint csoportosítja, függetlenül attól, hogy mikor járt a leírt helyen. Az előtérben a tárgy, a szent hely áll, amiről ír, saját személye pedig háttérbe szorul. Ajánljuk minden, a Szentföld iránt érdeklődő olvasónak.
Kiss István (1733–1798) ferences szerzetes
pap harminchárom éves korában,
1766-ban jelentkezett, hogy a Szentföldön
szolgáljon. 1768 júniusában tért
vissza onnan. Feljegyzései alapján először
latin nyelven írta meg naplóját,
1792–95 között pedig magyarul szerkesztette
meg útibeszámolóját. A magyar
változat terjedelme mintegy négyszerese
a latinnak, színes, eleven, lelki
és erkölcsi tanulságokkal kibővített írás.
Mindkét kéziratot a Magyar Ferences
Könyvtár és Levéltár őrzi.
Először Pásztor Lajos, a Vatikán akkori
levéltárosa jelentette meg a művet
hatvan évvel ezelőtt. A jelen kiadás
ezért egyúttal illő főhajtás e kiváló tudós
emléke előtt is.A világ sokat változott Kiss István kora
óta: földrajzi és történelmi ismereteit
talán ma megmosolyogjuk, a Katolikus
Egyház is meghaladott bizonyos véleményeket
és szembenállásokat.
Változott a magyar nyelv, de a régi
állapotában is ragyog a fénye, gyönyörködhetünk
ízében, csodálhatjuk erejét.
Ami nem változott, jobban mondva
változatlanul érvényben maradt, az a
Kiss Istvánt vezérlő értékek: a tisztesség,
hűség és becsület méltatása, mély
hazafiság, közösségének – rendjének és
egyházának – szeretete, az európai kultúra
iránti ragaszkodás, a tudás és mesterség
megbecsülése, a természeti és
művészi szépség előtti hódolat, őszinte
és átélt hit, áldozatvállalás és szolgálatkészség.
Kiss István műve ezért ma is okulásunkra,
gyarapodásunkra szolgál. 13586 3150 HUF Szent István Társulat | ![]() |