Rokay Zoltán római katolikus pap, egyetemi tanár, 1947. július 20-án született Szabadkán (Subotica) szülei ötödik gyermekeként. Középiskolai éveit a szabadkai Paulinum falai között töltötte, ahol érettségi vizsgáit 1966-ban tette le. Közvetlenül az érettségit követően jelentkezett az egyházmegye kispapjai közé, s miután felvételt nyert, a zágrábi teológiai fakultáson kezdte el teológiai tanulmányait.
1968-tól tanulmányait Innsbruckban folytatta, ahol a Leopold Franzens Egyetem hallgatójaként teológiát, filozófiát és klasszika-filológiát tanult, s ahol 1971-ben licenciátust is szerzett.
Zvenakovic Mátyás püspök szentelte pappá 1973-ban Szabadkán, és itt kezdte el papi, kápláni tevékenységét; a Paulinumban latin és görög nyelvet, valamint filozófiai propedeutikát oktatott. Hamarosan prefektusként és egyetemi lelkészként is szolgálhatott, s e hivatalok betöltése után került Óbecsére, ahol a belvárosi főplébánia plébánosa lett. Lelkipásztori tevékenységével párhuzamosan folytatta tovább teológiai és filozófiai tanulmányait.
A teológiai doktorátusát Innsbruckban szerezte meg 1989-ben, filozófiai doktorátusát pedig hét évvel később a kieli Christian-Albrechts Egyetemen nyerte el.
1997-től egyetemi tanárként működik. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karára került, a II-es számú Keresztény Bölcseleti Tanszék élére, amelyet idén éppen huszadik éve vezet. Habilitációs címét 2000-ben szerezte meg, amelyhez a nyilvános rendes egyetemi tanári kinevezést is elnyerte az egyetem nagykancellárjától.
A Hittudományi Kar dékáni tisztségét viselte 2002 és 2004, valamint 2004 és 2006 között. 2003-ban nyerte el a budafelhévízi Szentháromságról nevezett nevezett címzetes prépost és pápai káplán címeket, 2005-ben pedig az osztrák Litteris et artibus érdemrend I. osztályú keresztjét kapta meg tudományos munkáinak elismeréseként.
Könyveinek többsége természetesen a bölcselettudomány területén helyezkedik el, monográfiái esetenként azonban biblikus vagy ikonográfiai kérdéseket dolgoznak fel. Nagyon fontosak fordításai is, hiszen többek között Diogenész Laertiosz, Fichte, Erasmus, Kierkegaard, XVI. Benedek pápa egy-egy műve neki köszönheti magyar nyelvű megjelenését.