Sziget a szárazföldön

A Bábolnai Állami Gazdaság 1960-tól, Burgert Róbert színrelépésétől kezdődően rendszeresen előtérben volt, mint a szocialista magyar mezőgazdaság élenjáró vállalata. Amit Nádudvar jelentett a termelőszövetkezetek között, vagy a Győri Vagon és Gépgyár az iparban, az volt Bábolna az állami gazdaságok sorában: speciális kísérlet, a gazdasági reformon is túlmutató útkeresés. Nagy szükség volt a változtatásra, mert a mezőgazdaság az 1959-60-ban levezényelt téeszesítés nyomán mély válságba került, állandósultak az ellátási gondok. Egyre sürgetőbbé vált a hatékony nagyüzemi gazdálkodás megteremtése és elterjesztése. A gazdaság a '70-es évektől, mint a legjelentősebb agrárinnovációs központ volt jelen a köztudatban. Vezető szerepet játszott az iparszerű termelési rendszerek kialakításában és elterjesztésében. A különböző szakágakban bevezetett zárt termelésszervezés következtében jelentős része volt az intenzív fajták kitenyésztésében mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben, és kivette a részét a szakosított nagyüzemi állattartó telepek és járulékos technológiák létesítéséből is. Bábolna meghatározta az egész magyar agrárium fejlődésének irányát a szocializmus alatt, így a vállalat történetén keresztül kitapinthatóvá válhatnak a szocialista agrárium modernizációjának alapvető vonásai. Másrészt felrajzolható a siker szerkezete, választ kaphatunk arra, mennyire volt képes megszabadulni egy mintavállalat a rendszer diszfunkcionális vonásaitól, s mennyiben volt ez az eredményesség kovácsa, illetve elengedhetetlen előfeltétele.