Nyilatkozat az Egyház viszonyáról a nem-keresztény vallásokhoz

Korunkban napról napra szorosabbá válik az emberi nem egysége, és mindjobban egymásra vannak utalva a különböző népek. Az Egyház is tüzetesebben szemügyre veszi, hogy őmaga miképp viszonyul a nem-keresztény vallásokhoz. Tisztéből folyik, hogy pártfogolja az egységet és a szeretetet az emberek között, sőt még a nemzetek között is. Most tehát azt veszi elsősorban fontolóra, ami közös emberi dolog, és ami előmozdítja a kölcsönös együttélést. Az összes nemzetek egyetlen közösséget alkotnak. Egy az eredetük is, hiszen Isten telepítette meg az egész emberi nemet mindenhol a föld színén. Egy a végső céljuk is: Isten. Az ő gondviselése, jóságának tanúbizonysága és üdvözítő terve kiterjed mindenkire, amíg csak egybe nem gyűlnek a választottak a Szent Városba, amelynek Isten világossága fog fényeskedni. Ott az ő világosságában járnak majd a nemzetek.