Mikor ítélkezhet az egyházi bíró a kánoni jogszabályok ellenében?

Birher Nándor disszertációja a bírói szabadságról, a normatív jogtól való eltérés lehetőségeiről értekezik. A bevezető fejezetek a bírói hatalom természetétől, e bírói hatalom kánonjogi értelmezéséről adnak összefoglalást és a bírónak a kánoni per folyamatában adott lehetőségeit tekintik át. Ennek az elméleti alapvetésnek az a célja, hogy a szerző a kánoni bíró tevékenységének határait elemezhesse: azokat az eseteket, amikor a bíró törvény és törvényhozó által megkötött keze felszabadul és az ítélkező eltérhet vagy eltérni kényszerült a kodifikált jogi normáktól. Az erre példát adó esetek sorát a felmentés és a joghézag esetei vezetik be; a szerző a források gondos elemzése révén állapítja meg azokat a cselekvési lehetőségeket, amelyek ilyen esetekben a bírói tevékenység és felelősség elemei. Olyan alapvető fogalmak kerülnek így terítékre, mint a jogi analógia, a szubszidiaritás jogelvei vagy az utólagos jogértelmezés - mindezek értelmezése során pedig a szerző folyamatosan elemzi a Kánonjogi Kódex kínálta értelmezési módokat, a világi jog párhuzamait és az egyház jogszolgáltatásának gyakorlatát. Külön fejezet témája a szokásjog és a tételes jog konfliktusának értékelése, a magától megszűnő törvény világa, majd a mű a törvénytől eltérő bírói gyakorlat kontrolljának áttekintésével zárul.
/Horváth Pál/