Magyar mesék rózsás kertje

A magyar népmesék világa sajátos rendet képvisel, itt bármi megtörténhet: vágyak teljesülnek, szereplők változnak át és születnek újjá. Az események fordulatosak, kalandot ígérnek, a szereplők színesek. A mese biztonságot nyújt, élénkíti a fantáziát, megnyugtat, és igazából nem ér véget a „boldogan éltek, míg meg nem haltak”-kal. A mesélés minőségi együtt töltött idő, erősíti a kapcsolatot szülő és gyermek között. A mesék kitartásra buzdítanak, végső kicsengésük – a jó elnyeri méltó jutalmát – derűs világlátásra nevel. A gyermek kibontakozó elméje teremti meg azt a világot, amelyben a történet játszódik, és a szereplők alkatát, ruháját, a szituációkat, a helyszíneket is az alapján alkotja meg, amit hall. A mesékben megbújó csodás világ felfedezése erőfeszítést kíván, viszont nagy élményt is nyújt, a magyar nép­mesék észrevétlenül juttatnak értelmi és érzelmi gazdagodáshoz. A Magyar mesék rózsás kertje című gyűjteményben húsz klasszikus magyar népmese található, köztük széles körben jól ismertek is, például A kis malac és a farkasok, A kis gömböc, Babszem Jankó, Tündér Ilona, Többsincs királyfi. A mesék befogadását, továbbgondolását jól segítik a könyvben lévő kiszínezhető rajzok. A könyv először 1934-ben jelent meg, gyorsan igen népszerűvé vált, az első kiadás ritka példányainak az ára könyvárveréseken magasra szökik.