Máskor meg így gondolom - s ebben nincs ellentmondás -, nem a születéstől megyünk a halál felé, hanem megfordítva. Minden tettünk, munkánk, jó vagy rossz cselekedetünk: más tettek, munkák, jó vagy rossz cselekedetek folytatása. És egyben kiindulópontja. Ez ád öröklétet mindennek, ami létezett e világon. Mikor éppen hogy megszülettünk - élünk; mikor kihűl testünk - a világ tele van cselekedeteinkkel, érzéseinkkel. Mondják: Nem élt hiába, aki száz gyümölcsfát ültetett, egy gyermeket felnevelt, vagy egy jó könyvet írt.
|