Iustitia mesél – szokatlan címválasztás. Egyrészről azért, mert Iustitiától általában döntéseket várunk, nem pedig meséket, elbeszéléseket. Másrészt, a jogról való, tudományosnak vélt gondolkodásunknak is kialakultak már a megszilárdult kliséi – például: monográfiák, tanulmányok, könyvfejezetek, tudományos előadások – és ezek között eretnekségnek hat a mesét egyáltalán megemlíteni. Mindezek ellenére, mégis úgy véljük, hogy Iustitia is mesélhet egy-szer-egyszer. Vagy, lehet, hogy nem is csak egyszer-egyszer, hanem rendszeresen kell mesélnie. Miért? Azért, mert a jogi kultúra, egy közösség jogi kulturáltsága, nem korlátozódik pusztán a jogszabályok alapján meghozott döntésekre, valamint az ahhoz kapcsolódó formalizált tudományos gondolatfolyamra. A jogi kultúra és a kultúrált jogi gondolkodás nem létez-het mesék nélkül. A mesék egyszerűen nélkülözhetetlenek, mert ezek varázsolják elmondhatóvá a jogi formalizmuson és konstruktivizmuson kívül álló emberi dimenziót, beleértve az érzéseket és az érzelmeket; ezek tudják csak átadni a jog működéséhez kapcsolódó közösségi tapasztalatokat a legfiatalabb kortól; és ezek segítségével helyezhető el a jog az egyéni történetekben vagy közös történelmünkben. Csak a mesék segítségével válhat a jog az igazságosság és a humanizált kényszer kultúrájává. Természetesen, a jogi kultúrák évezredes történetével párhuzamosan a mesék is változnak. Kötetünk írásai egyáltalán nem hasonlítanak a jog és az igazságosság kérdéseiről szóló klasszikus arab vagy magyar népmesékre. Nem is hasonlít-hatnak, ha jobban belegondolunk, mert a posztmodern világ körülményei között egyszerűen már elmondhatatlan az, amit népmesei formában évszázadokkal ezelőtt még kristálytisztán meg lehetett fogalmazni. Azonban a tudományos jelleg mellett az köti össze e tanulmányokat, hogy történelmi és kulturális tanulságokat keresnek; értékekben gondolkodnak; állást foglalnak arról, mi helyes és mi nem; és az elbeszélés formájára is nagy hangsúlyt fektetnek – azaz, mégis őriznek töredékeket a mese össztársadalmi szerepéből.
|