Hidak a vallások felé

A XXI. század elején a vallási jelenségek új kihívásaival állunk szemben. A vallások gyakran az erőszak, a gyűlölet és a türelmetlenség összefüggésében jelennek meg, ám az is igaz, hogy önmagukban az igazság, a béke és a kiengesztelődés forrásai. Közéleti szereplők egyre jobban elismerik, hogy a vallások pozitív hatást fejtenek ki a társadalomra, és lelki gyógyulást hoznak a széttöredezett közösségekben. Mindez természetesen veszélyeket is rejthet magában, mert a politikusok eszközként használhatják fel a vallást az erőszak igazolására. A vallásnak ugyanakkor mégiscsak kulcsszerepe van egy békésebb világ kialakításában, és rendelkezik azzal az alapképességgel, hogy az embereket a természetfölötti világgal kapcsolja össze. Ebből következik, hogy napjainkban még inkább szükséges ismernünk a környezetünkben, az Európában és a világban lévő vallásokat. Elengedhetetlen a másik ember meggyőződésének tisztelete, s az is nélkülözhetetlen, hogy bizonyos ismeretekkel rendelkezzünk felfogása, emberi magatartása "mozgatórugói" felől. Ezért -miként az anyanyelvünket- a más vallásúakkal való párbeszéd képességét is el kell sajátítanunk.
A Katolikus Egyház világosan elkötelezte magát a vallásközi párbeszéd mellett, a II. Vatikáni Zsinat (1962-1965) óta eltelt fél évszázadban pedig számtalan előrelépés történt ezen a területen. Hidak épültek a nagy világvallások és a kisebb vallási hagyományokat ápoló közösségek felé. A párbeszéd továbbgondolása azonban termékeny vitákra is lehetőséget nyújt. Az emberért és a világ békéjéért megnyilvánuló nagy találkozók rávilágítanak a vallások együttes fellépésének szükségességére a szolidaritás, az alapvető emberi értékek és a béke megóvása ügyében.
Ez a könyv gondolkodást, a keresést és a tanulást mélyíti el, melyek nélkül nem beszélhetünk vallási párbeszédről.