Életvédelem a Katolikus Egyház jogrendjében világi jogi összehasonlítással

Hámori Antal elsőként hasonlítja össze a kánonjog és a magyar állami szabályozás életvédelem szempontjából releváns rendelkezéseit. Az életet védő tényállások jogösszehasonlító elemzése és magyarázata-rendszere foglalt módon-felöleli a hatályos Codex Iuris Canonici, a Codex Canonum Ecclesiarum Orientalium és a mai magyar állami Büntető Törvénykönyv vonatkozó normáit. Mindez széles körű tanítóhivatali, erkölcsteológiai megalapozással, a magyar állami szabályozás alkotmányjogi reflexiójával, gazdag forrás-és irodalmi anyaggal, valamint név-, tárgy- és forrásmutatóval párosul. A Szerző az Evangélium tanításának fényében részletesen bemutatja az életvédelem jogforrási alapjait és sarkalatos pontjait, az emberölés-ezen belül az abortusz-büntetendő cselekményének törvényi tényállását, a még meg nem született gyermek jogi védelmének állami relativizálását és bírói gyakorlatát, külön is foglalkozva a magzatát elhajtó nő áldozati helyzetének figyelembevételével. Hámori Antal műve, amely az emberi életet a fogantatás pillanatától a természetes végéig világi jogi szempontból is szentnek és sérthetetlennek tartja, szeretetből fakadt és így szeretetre ösztönöz. Olyan értékről van benne szó, amely pusztán a természetes ész fényével is befogadható: a megfogant, de élve még meg nem született gyermek és a haldokló, öreg, beteg ember életének világi jogi védelmét is a teljes, feltétlen jogi védelem szintjén kell biztosítani. Különlegesen nagy tehát valamennyi szülész-nőgyógyász és a földi élet végéhez közeledő beteget gyógyító, ápoló orvos felelőssége, hogy hivatásukat az élet szolgálatában gyakorolják, nem kevésbé a jogalkotóké, hogy a szabályok az élet védelmében szülessenek. A könyv jól alkalmazható a jogi, kánonjogi felsőoktatásban. Hasznos olvasmány a jogászok, kánonjogászok, valamint az orvosok és a lelkipásztorok, sőt minden jóakaratú ember számára, akik felelősséget éreznek az emberi életért, az emberi élet védelméért. (Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, érsek)