Az egyházi kulturális javak leltározásának és katalogizálásának szükségessége és sürgőssége

Ez a munkaterv az Egyházi Törvénykönyvnek azt a rendeletét veszi alapul, amely előírja, hogy „pontos és részletes leltárt kell készíteni az ingatlanokról, az értékes vagy bármilyen kulturális javakhoz tartozó és az egyéb ingóságokról, azok leírásával és becsértékével." Ez a rendelkezés teszi szükségessé az Egyház történelmi és kulturális örökségének minél teljesebb leírását, részleteiben éppúgy, mint teljes összefüggésrendszerében. A Törvénykönyv rendelkezése ugyanis, bár a vagyontárgyak védelme céljából adminisztratív eljárást ír elő, maga az idézett szöveg és a mögöttes törvényhozó szándék is arra ösztönzi a rendelkezés végrehajtóit, hogy pontos és részletes leltárt készítenek ki, és ezáltal elősegítsék a kulturális javak nagyobb egyházi megbecsülését, összhangban az Egyháznak, a lelkek üdvösségét (salus animarus) szolgáló tevékenységével. Egyébiránt a vagyontárgyak leírásának kötelezettsége ösztönző erőt jelent a részletekbe menő leltározás lebonyolítására és a katalógusrendszerek fokozatok kialakítására is. Ez a dokumentum tehát ahhoz szeretne általános iránymutatást adni a részegyházak számra, hogy miképpen történjen meg a saját történelmi és művészeti örökségüknek leltározása, és hogy milyen módon illeszthető aztán minden egy katalogizált nyilvántartási rendszerbe, szem előtt tartva e helyi egyházi igényeket, az adott politikai helyzetet, valamint a rendelkezésre álló személyi és anyagi lehetőségeket.