A kultúra meghatározása

Amikor 1949-ben angol nyelven először megjelent A kultúra meghatározása, az egyesült Európa eszméje még nem szökkent szárba. A spontán egységesítési törekvések hajnalán Eliot - sokak meghökkenésére - a divatos baloldali értelmiségi beállítódással szemben a tradicionalista kultúreszmény szellemében írja meg művét. Látnoki erővel mutatja be annak veszélyét, hogy a nemzetek határain átívelő politikai egység elsorvaszthatja a nemzetállamok kultúráját, s ezzel együtt az egész európai kultúrát. Az eredeti európai kultúrát szerinte az jellemzi, hogy a nemzeti kultúrák identitásukat megőrizve élnek egymás mellett; átitadódnak egymással, kölcsönösen és több szinten hatnak egymásra, hiszen közös gyökerük van: a kereszténység. „Nem hiszem hogy a keresztény hit teljes elsorvadását az európai kultúra túlélné. Meg vagyok győződve erről, s nem pusztán azért, mert magam is keresztény vagyok, hanem azért, mert tanulmányoztam a társadalom biológiáját." Eliot diagnózisa szerint kora tragédiáit a kultúrák elzárkózása, öncélúvá válása okozta, ezért létfontosságú a kultúra eredeti jelentésének visszanyerése. Ma, az európai egyesülés lázában égő nemzetek számára a mű, mely magyarul először jut ez az olvasókhoz, aktuálisabb, mint valaha. Lehet támadni, védeni, lehet vele vitatkozni, de egyetlen, a kétezer éves európai kultúra fennmaradásáért felelősséget érző ember sem mehet el mellette szó nélkül.