A Krisztushívők egyenlősége és egyenlőtlensége filozófiai és jogteológiai szempontból

Az ekkleziológia fontossága a huszadik században különös hangsúlyt kapott és nagyon sok új szemponttal gazdagodott legfőképpen a II. Vatikáni Zsinat alatt és után. Ez azonban igen sok félreértésre és félreértelmezésre adott lehetőséget a Zsinatot követő évtizedekben, amelyek sajnos a teológiai oktatásban is megjelentek igen messzire mutató jelentőséggel. A torz értelmezések széles körben megváltoztatták mind a hívek, mind a papság Egyház és önértelmezését, és ez az ontológiai torzulás nagyon sok kárt tett az Egyház hagyományos szolgálatában. Ki az Egyház tagja és egyáltalán hányféleképpen lehet valaki az Egyház tagja? A tagok miért és miben egyenlők és miben nem? Ezek az alapvető kérdések merülnek fel újra és újra papokkal és hívekkel folytatott beszélgetésekben akár az Egyház belső viszonyairól, akár az ökumenizmusról, akár az Egyház más vallásokhoz való viszonyáról gondolkodva. Mivel e kérdésekre a válaszok kifejtéséhez elengedhetetlenül szükségesek bizonyos alapvető filozófiai fogalmak, ezért dolgozatunkban jelentős hangsúlyt fektetünk azon bölcseleti terminusok elemzésének, amelyek megkönnyítik, és egyben lehetővé teszik a téma jogi megértését.