A karácsonyi asztal meséi

Mesekönyv, de nem a hagyományos értelemben, hiszen túlmutat a fantázia szülte történeteken. A tíz különálló történetet a karácsony hangulata fogja össze, teszi kerekké, egységessé. A mese az ünnepi készülődéssel kezdődik, és a betlehemesek látogatása után, az éjféli misével zárul. Ám eközben csodálatos dolgok történnek. Az asztalra helyezett tárgyak életre kelnek és mesélni kezdenek. Mindegyikük elmeséli a maga történetét, általuk betekintünk az egykori falusi élet mindennapjaiba, néprajzilag hiteles képet kapunk a hajdani szokásokról, a paraszti élet nehézségeiről és örömeiről, az évszakokkal együtt változó mezőgazdasági munka menetéről.
A szerző tehetségére vall, hogy meg tud maradni mesemondónak; nem moralizál, nem nosztalgiázik. Nem szépíti az egykor volt életformát, és nem marasztalja el vele szemben a mait. Egy dolgot tart fontosnak, hogy megtanítson minket a múlt tiszteletére. Legyünk tisztában azzal, honnét jöttünk, szeressük az anyaföldet, amely enni ad nekünk, és tudjunk örülni az egyszerű, hétköznapi dolgoknak is.